Szarvaskő Egertől Északra néhány kilométer távolságra fekszik gyönyörű környezetben a Bükk déli részén. Csupán pár száz fős lakosságú falu igazi nyugalmat áraszt.
A kirándulásunkat úgy kezdtük, hogy a faluközpontban leparkoltunk az autóval. Már a hét elején jártunk erre és szemünkbe ötlött egy egyedi kis kávézó, ami a Makákó kávégyár nevet viseli. Pont ebéd után voltunk, gondoltuk, hogy megkóstoljuk milyen itt a kávé.
A kávézó oldalról
Miután lehörpintettük, ezt követően indultunk fel a Szarvaskői Várhoz, pontosabban a vár-romhoz, mivel sajnos mára már az enyészeté lett. A faluból kb. 500 méter az út felfelé, ami egybeesik a kéktúra útvonalával.
A Várat 1261 és 1295 között építette Lampert püspök IV. Béla engedélyével a tatárjárást követően. Eger elő- várának számított és váruradalom volt, ugyanis a környékbeli falvakat ide csatolták és jobbágyai látták el élelemmel a helyőrséget, valamint ide adóztak.
Az 1552-es Egri Vár ostroma alatt nem került török kézre, de lakossága elmenekült. Az 1700-as évek elején Telekessy István egri püspök újból benépesítette, de ekkora már végelegesen elvesztette funkcióját és lassan az enyészetté kezdett válni.
Kilátás a Várból
A környéken található egy geológiai tanösvény, ami több millió évet repít vissza bennünket az időbe egészen addig, míg ezek a hegységek kialakultak.
A Déli-Bükk földtani felépítésében meghatározó jellegű a Nagy-fennsík pereme alatti, mintegy 11 km hosszú és 13 km széles bázisos magmás kőzetekből álló vonulat, amelyen belül az óceánfenéki vulkáni kitöréskor keletkezett jellegzetes párnaláva szerkezet is kimutatható.
A falu egy völgyben helyezkedik el, és a "túloldalon" található a kilátó. Innen szintén nagyon szép a panoráma, Egert és a Bükk-fennsíkot gyönyörűen lehet látni. Ha pedig Nyugat fele tekintünk, észrevehető a Mátra is.
Kilátás a Bükkre
Nagyon halványan látszik a Kékes
Kulturális szempontból megemlíthető a Római Katolikus templom, ahova sajnos nem tudtunk bemenni. A szarvaskői plébániáról már a 14. században tesznek említést, de egészen a 19. század közepéig fatemplom szolgált a mise helyszínéül és 1845-ben készült el a ma is látható klasszicista stílusú templom, amit Szent János tiszteletére szenteltek fel.
Római katolikus templom
Hogy a gasztronómia szerelmeseinek is kedvezzünk, szembeötlő volt az, hogy több helyen ki volt írva: házi lekvár eladó. De nem barack meg szilvalekvárt, hanem igazi különlegességet. Csipkebogyó, som, homotövis, melyeket az erdő ad a helyi embereknek, ugyanis mezőgazdaság híján az erdei gyümölcsöket hasznosították évszázadok óta.
Amikor ott jártunk, az út mellett idős házaspárok árulták finom portékáikat. Ősszel pedig, pontosabban minden október harmadik hétvégéjén a Csipkebogyó fesztivál kerül megrendezésre, ami már egy országos hagyományőrző fesztivállá nőtte ki magát. Az ide látogató saját maga is bekapcsolódhat a csipkebogyó lekvár készítésbe és ezen az eseményen az egész falu, apraja-nagyja megmozdul.
Még egy kuriózum, hogy a faluban vannak fogadó figurák. Ez mindig valami aktualitást mutat. Sokáig az Eger felől bejövő úton egy traffipaxos rendőr volt, szerintem sokan lassítottak is :) Manapság pedig egy vegyvédelmi ruhába öltözött bábu van helyette. A fogadó figurák, ahogy nevük is jelzi, a településre érkező embereket köszönti, hogy szeretettel és barátsággal látják a falu lakói az erre járó utazókat.
Fogadó figurák
Ha Egerben jársz akkor mindenképp látogass el ebbe a csoda faluba, de egy nap nem lesz elég, annyi a látnivaló és érdekesség.
Ha pedig szállást keresel Eger belvárosában, akkor itt tudsz foglalni.
Forrás: Szarvaskői tájékoztató táblák
