Az előző bejegyzésemben Bátor vadregényes tájairól volt szó, és még mindig a környéken maradtunk, viszont most a kék túra útvonalán túráztunk Szarvaskő irányába az egerbaktai Tőzegmohás láphoz. Mi Bátorból indultunk, innen kb. 2 kilométer múlva a Csemetekertnél csatlakoztunk a kék túra nevű útvonalra, majd rátértünk a kék keresztre és végül a piros vonalra, így érkeztünk el úti célunkhoz.
Csemetekert
Csemetekert - Kék túra indulás
Bár Felsőtárkányt szokás a Bükk kapujának hívni, de beérve az erdőbe és a kék túra útvonalon haladva lényegében a Bükk legszebb erdeiben találjuk magunkat. Ezért is csodálatos Bátor, mert itt találkozik a Heves-Borsodi dombság buja legelői, a fenyőfa ligetei és az Bükk alacsonyabban fekvő tölgyesei is.
Bátorból indulva kb. 10 km-es túra a Tőzegmohás lápmedencékig. Ahogy sétálunk befelé az erdőben, a kéktúra útvonal elhalad a Gilitka gödre nevű szakadék mellett. Nem egy derékszögű mélyedésről van szó.
Gilitka gödre
Itt figyelni kell, mert a kék kereszt és a piros vonal találkozásánál a piros vonalon kell tovább haladni. Úgy el van dugva az erdőben, látszik,hogy nem igazán sokan járnak a vonalon, így először mi is egy egyszerű erdei útra tévedtünk. Ennek az is lehet az oka, hogy végig erdei autó úton jöttünk, itt pedig egy hamisítatlan túra útvonalra vágtunk át.
Három tóról van szó: a legnagyobb a Nagy-tó (Baktai-tó) valamint két másik a Kis-tó és Felső-tó. Itt található a Baktató tanösvény ahol leírások vannak a tavak kialakulásáról és növény-állatvilágáról. A környék lápjai általában földcsuszamlással jöttek létre. Erről a helyről is ezt gondolták, viszont később újabb felfedezéseket tettek. A tavak kialakulása vagy valamiféle vulkáni tevékenység eredménye, vagy egy kozmikus sebhelyet feltételez, melyet meteorit becsapódás hozott létre.
Baktató tanösvény
A három tavat szépen körbe lehet járni, viszont a növények elég rendesen benőtték az első kettőt, a harmadikat viszont (Felső-tó) gyönyörűen meg lehet tekinteni. A lápokat borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. A Bükk klímája nem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt a fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a természet jeleiből lehet következtetni, hogy a láp a pusztulás tüneteit mutatja.
A hazai Tőzegmohás lápok megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
A túra elég kalandosra sikerült. Sajnos egy kicsit elszámoltuk magunkat, el is tévedtünk, és mivel már lassan sötétedett, ezért csak kutyafuttában tudtuk végig nézni a tavakat. Pedig szívesen elidőztünk volna ezen az érintetlen helyen egy pár órát, ami teljesen magával ragadott.
Ebből kifolyólag, egy alaposabb tervezéssel, korábbi indulással egyszer még biztosan vissza fogunk térni. Haza felé ballagva a szürkületben, már a fáradtságtól szótlanul hallgattuk az életre kelt erdő dallamát. A bokrok mögül előbújtak a vadállatok is. Engem nagyon megérintettet ez a túra, a környék magával ragadó növény -és állatvilága, valamint a földtörténeti dolgai is.
Ha pedig szívesen ellátogatnál Egerbe -és a környékére, akkor foglalj szállást itt.
